Hideg lopódzik levélre. Úton
a bánat gyűrött ágát húzom
magammal. Megyek semerre.
Mosolyognék még, ha találnálak,
de csontjaimba gyűrődik a bánat.
Húzom az ágat levélre, úton,
s hagyom: szívemre hideg lopóddzon.
Bánat
2008.03.19. 14:39 :: mory
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
